Csatlakozási tartományra vonatkozó fejlesztések

A statikusok teljes körűen kívánják irányítani az analitikus modell módosítását, és ehhez egyedi beállításokra van szükségük. A nyújtási igazítás csak akkor működik, ha teherhordó kapcsolatot hozunk létre az elemek között. Ha nem így van, a felhasználó egy meghatározható csatlakozási tartományban megnyújthatja az analitikai tengelyt, és így megfelelően igazított modell készíthető.

Ez a Csatlakozási tartomány funkció mostantól továbbfejlesztett formában elérhető, így jobban érvényesülnek a tervező elképzelései és a valós elem geometriája:

•A Csatlakozási tartomány funkció a fogadó elem élvágásait veszi figyelembe

•A csatlakozási tartomány keresztmetszete a fogadó elem profilmagján alapul, még akkor is, ha a fogadó elem helyettesítő profillal rendelkezik

•Ha a megnyújtott virtuális mag csak egy szomszédos fizikai elem magját érinti, az teherhordó kapcsolatnak minősül.

A felhasználónak a következő két hosszúsági paramétert kell megadnia:

•a csatlakozási tartomány értéke (az Elembeállításoknál), amelynek legalább meg kell egyeznie az összekapcsolandó elemek magjai közötti legrövidebb távolsággal

•a maximális megengedett nyújtás (az Igazítási szabályok Generálás szabályai párbeszédablakában), amelynek nagyobbnak kell lennie az összekapcsolandó szerkezeti tengelyek közötti távolságnál. A program ezt a „maximális nyújtás” értéket alkalmazza a csatlakozási tartomány egyik vagy mindkét végén, az Elembeállításoknál megadottak szerint.

Lásd Csatlakozási tartomány (mag meghosszabbítása a csatlakozás biztosítása érdekében).