|
Név |
Leírás |
|
Globális felmelegedési potenciál (GWP) |
Globális felmelegedési potenciál: az üvegházhatású gázok (szén-dioxid és metán) szigetelő hatása a légkörben, amely megakadályozza, hogy a Föld elveszítse a Naptól nyert hőt. A globális felmelegedés várhatóan éghajlati zavarokat, elsivatagosodást, a tengerszint emelkedését és a betegségek elterjedését okozza majd.
Mértékegység: kg CO2-egyenérték |
|
Ózonlebontó potenciál (ODP) |
Ózonlebontó potenciál: a légkör ózonrétegének (O3) lebontása, melyet a vegyi habképző és tisztítószerek kibocsátása okoz, és amely miatt nagyobb mennyiségű UV-sugárzás jut át az ózonrétegen, ami bőrrákot, az immunrendszer károsodását és a terméshozam csökkenését okozza.
Mértékegység: kg R11-egyenérték |
|
Fotokémiai ózontermelő potenciál (POCP) |
Fotokémiai ózontermelő potenciál: Ózon termelése napfény, nitrogén-oxidok és illékony szerves vegyületek jelenlétében. Az ózon vegyi szmog kialakulásához vezet, amely káros hatással van az emberi egészségre, az élelmiszernövényekre és általánosságban az ökoszisztémára. A káros hatások a földrajzi és éghajlati viszonyok függvényében eltérőek, és különösen problémásak az erősen urbanizált, eleve szennyezett területeken.
Mértékegység: kg etén-egyenérték |
|
Savasodási potenciál (AP) |
Savasodási potenciál: a kibocsátások, például a gyártási folyamatokból származó kén-dioxid és nitrogén-oxidok savas esőt okoznak, amely károsítja a talajt, a vízkészleteket, az emberi és állati szervezeteket, valamint az ökoszisztémát.
Mértékegység: kg SO2-egyenérték |
|
Eutrofizációs potenciál (EP) |
Eutrofizációs potenciál: a nitrátok és foszfátok megnövekedett koncentrációja elősegítheti az algák túlzott növekedését, és csökkentheti az oxigénszintet. Ez fokozza a vízi állat- és növényvilág pusztulását, az alacsony tápanyagtartalmú környezetektől függő fajok csökkenéséhez vezet, csökkenti a biológiai sokféleséget, valamint továbbgyűrűző hatással van a nem vízi állatokra és az emberre.
Mértékegység: kg foszfát-egyenérték |
|
Abiotikus kimerülési potenciál (nem fosszilis erőforrások esetén) (ADPE) |
Abiotikus kimerülési potenciál nem fosszilis erőforrások esetén: az ásványi anyagok és más nem élő, nem megújuló anyagok túlzott kitermelése, amely a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet.
Mértékegység: kg Sb-egyenérték |
|
Abiotikus kimerülési potenciál (fosszilis erőforrások esetén) (ADPF) |
Abiotikus kimerülési potenciál fosszilis erőforrások esetén: a fosszilis tüzelőanyagok túlzott kitermelése, az összes fosszilis erőforrást beleértve.
Mértékegység: MJ |
|
Adatforrás |
Épületéletciklus-értékelési adatlap az ÖKOBAUDAT adatbázisban |
A réteges szerkezetek attribútumok, melyek a Beállítások > Elemattribútumok > Réteges szerkezetek útvonalon határozhatók meg.
A réteges szerkezeteket falak, födémek, tetők és héjszerkezetek létrehozásához használhatja.
Minden réteges szerkezet építőanyagokból és a rétegeket elválasztó vonalakból áll. A réteges szerkezet típusú attribútumok tehát más attribútumokból építhetők fel: metszeti kitöltésekből, felületekből és vonalakból.
Réteges szerkezet hozzárendelése falhoz, födémhez, tetőhöz vagy héjszerkezethez